A tervpályázat neves tájépítész, építész és városépítész tagokból és szakértőkből álló zsűrijének döntése alapján a Városháza Park a Lépték-Terv Tájépítész Iroda terve alapján újulhat meg. Ez a pályamű minden tekintetben alkalmas arra, hogy betöltse azt a szerepet, amit Budapest új főterének tudnia kell: ikonikus terv, amely helyet adhat különböző kulturális és politikai rendezvényeknek, miközben szervesen kapcsolódik a szomszédos terekhez, megőrzi a meglévő fákat, emellett tartalmazza a szivacsváros koncepció követelményeit a csapadékvizek felhasználásáról is.
Körösíteni a négyszöget
A győztes pályázat első pillantásra átjövő zsenialitása abban áll, hogy a terület funkciók szerinti feldarabolása helyett egy rugalmasan alakítható, koncentrikusan rendeződő park-tér hibridet alkotott meg, megtörve a szokásos térkövezés egyeduralmát. És tényleg mindenre gondoltak, pont annyira ideális hely lesz egy közös jógára és hintázásra, mint meccsnézésre, kertmozizásra, vásár és plakátkiállítás tartására, de még többezres koncertek alatti tombolásra is.
Hogy oldották meg ezt? Unortodox módon körösítették a négyszöget. Az új park központi eleme egy zöldellő, 90 méter átmérőjű kör, amely annyi minden más mellett az egyenlőséget, egyenrangúságot szimbolizálja. „A kör kapcsolatot és egyenlőséget teremt a város mindenkori vezetői és a budapestiek között.”
A forma az egymás mellé rendelt különböző funkciók összehangolásából rajzolódik ki – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zöld kör első héja egy olyan szélesebb sáv, ahol a padok, ülőfelületek, hinták, párakapuk, vízjátékok, árnyékolók kaptak helyet, a második rétegben pedig egy fásított, de burkolt köztéri héj következik, ami a rendezvények lebonyolítására teszi alkalmassá a területet.
Bár a zsűri kiemelte, hogy „ugyan kedvező a nagy központi gyepfelület megnyitása a mindennapi használat számára – bár vitatható a zöldfelület bemutatott igénybevétele tömegrendezvények esetén.”
A síkbeli téralakítás mellett a másik komoly kihívás a park függőleg alakítása, kiterjesztése is. Aki látta valaha a Városháza úgynevezett hátsó homlokzatát, ami valójában Budapest egyik legforgalmasabb csomópontjára néz, annak sok minden eszébe juthatott, de a szép és presztízs szavak aligha.
A park kialakításával hivatalosan is ez az oldal válna a Városháza új, publikus arcává, mondhatni főhomlokzatává:
„Az új helyzetbe került homlokzatot alkalmassá kell tenni az új funkciójára, egyrészt a földszintjét meg kell nyitni a városi élet, a zöld köztér felé, másrészt a homlokzatnak tükröznie kell a Városháza haladó, kortárs szemléletét. Az épületnek így tulajdonképpen két főhomlokzata lesz, az egyik a történelmi barokk, a másik a mai, kortárs, zöld.”
A tervezők ezt nagyrészt tájépítészeti eszközökkel oldanák meg. A kissé kopár szárny alá egy megidézett árkádsor kerülne, és ezzel a vízszintes park mintegy felkúszna a homlokzatra is, aminek egy része növénnyel lenne befuttatva.
Egy szép, zöld, szemléletformáló és kellemes park és az ide szervezhető rendezvények azonban önmagukban még kevesek még ahhoz, hogy felrázzák évszázados elzárkózó álmából a Városházát. A látványterveken elsőre talán nem is szembeötlő a másik drasztikus változás a jelenlegi állapotokhoz képest – ez pedig a Városháza belső udvarainak megnyitása és átjárhatóvá alakítása. Az átjáró, ez a boltíves kapualjak alatt, belső udvarokon át vezető útvonal az egyik legszerethetőbb és legpestibb dolog. Ezzel együtt terv a Városháza alsó szintjének megnyitása a tér felé kávézókkal, üzletekkel és kiállítótérrel.
A park elemeihez idomulva a történelem lenyomatai is megjelennek. Az egykori városfal és az épület soha meg nem épült hátsó szárnyának helyén az „Extra muros” térfal installáció́ kapna helyet, egyben ez lenne a Deák felől a park bejárata is, ami folyamatosan nyílik ki és lazul fel a Madách tér vonalához érve. De láthatóvá válna a megmaradt és feltárt városfal egy darabja is, a park egy süllyesztett részén. A parkba integrálódna szervesen az évek óta üresen álló, de hamarosan felújításra kerülő Merlin is.
Ki kell emelni magának a parknak a szemléletformáló zöld koncepcióját is, és szt, hogy miért is iránymutató a klímaválság elleni nagyvárosi küzdelemben.
„A park zöld, városi parkként szerepet vállal az itthon úttörőnek számító kék-zöld infrastruktúra megoldások terjesztésében azzal, hogy közérthetően bemutatja őket.”
A tervezés során figyeltek a tetőkre és a térre érkező csapadék hasznosítására, a szikkasztás mellett hangsúlyt helyeztek a párolgás növelésére, csökkentve ezzel a nyáron drasztikussá váló belvárosi hősziget effektust. Valamint az egyre gyakoribb özönvíz szerű esők elnyelésére is alkalmas a tér, a “szivacsváros” koncenpciójával, ezt az esőkertek hangsúlyozzák ki, melyek összegyűjtik és egyben megszűrik a beérkező vizet.
A munka java még csak most kezdődik!
A tervpályázaton nyertes pályázóval a Fővárosi Önkormányzat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást fog lefolytatni az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére vonatkozóan. A tervek elkészítését és az engedélyek megszerzését követően kerül sor a Városháza Park megvalósítására. A terveink szerint az új Városháza Parkot 2024-ben vehetik birtokba a Budapestiek, addigra elkészül a Városháza Károly körúti homlokzatának felújítása, megújul a Merlin épülete, valamint megnyílik a Budapest Galéria új kiállítótere a Városháza épületében.